Izomfejlesztési, erőnlét-fejlesztési tanácsadás

Az izom mennyiségi, minőségi és működési tulajdonságai döntő szereppel bírnak a sportteljesítménybe. Távolról nézve, a szív- és keringési rendszer szállítja az „üzemanyagot”, de a vázizomzat a „motor”. A két rendszer egymásra utalt, egyik a másik nélkül hiába fejlett, nem eredményez magas fokú teljesítményt. Amennyiben az edzés módszerek alkalmazásában és az edzéstervezés területén a megfelelő szakmaisággal dolgozunk, nem is beszélhetünk a két rendszer elkülönült fejlesztéséről.

Az izomzat szerep

Az izomzatnak két szerepét kell kiemelnünk, amikor utánpótlás sportról van szó. Az egyik a mély izomzat, a tartó és stabilizációs izmok szerepe, amik biztosítják a megfelelő testtartást, a másik pedig a sportteljesítményben nagy szerepet játszó felületes izomtömeg. Habár kevésbé látványos a munka eredménye és nem feltétlen teljesítményjavulást lehet elérni a mélyizomzat fejlesztésével, de ez az alapja az egészséges, sérülésektől mentes magas színvonalú sportteljesítménynek. Amennyiben a stabilizációs és tartó izomzat nincs megerősítve, úgy nem lesz képes a test sérülések nélkül állni az edzés- és versenyterhelést. A felületes izmok nagy tömeggel bírnak, a mozgásért felelnek. Részben ezektől a nagyizmoktól és tulajdonságaiktól függ, hogy egy adott személy kondicionális képességei milyen szintűek.

Kondicionális képességek és az izomzat

A kondicionális képességeink eltérő mértékben ugyan, de az izomzatunktól függenek. Az erő, az állóképesség, és a gyorsaság, illetve különböző megjelenési formáik (erő-állóképesség, gyorsasági erő, maximális erő, stb.) az izomzatunk, vagyis annak tulajdonságaitól függenek. A maximális erőnket például megszabja, hogy adott időben egyetlen mozgásban hány izomrostunk tud részt venni. Természetesen nem csak az izomtömegén fog múlni a kifejtett erő nagysága, hanem a beidegzésén is, mit sem ér a nagy izomtömeg, ha nem tudjuk egy adott mozgáshoz mozgósítani. A gyorsaság megnyilvánulásában is szerepe van az izomtömegnek, de nem egyedüli faktor. Az egész motorikus egységet (izom + ideg) kell szemlélni, a megfelelő idegrendszeri fejletség nélkül nem tudjuk gyorsan mozgósítani izmainkat, hiába áll rendelkezésre nagy tömeggel. A mozdulatgyorsaság hiába jó, gyorsan tudjuk magas százalékban irányítani nagy izomtömegünk munkáját, hogyha lokomotorikus gyorsaságunk nem elég magas, mivel az idegrendszerünk képtelen másodperceken át koordináltan kontrollálni izmaink mozgását. Az állóképesség esetén pedig nem is az izomtömege döntő, hanem az anyagcsere gyorsasága és fenntarthatósága. A leírtakból egyértelműen kivehető, hogy az izomfejlesztés egy komplex feladat, amit több irányból szükséges megközelíteni, széleskörű edzésmódszertani ismeretek szükségesek a kondicionális képességek fejlesztéséhez.

Izomösszetétel

Az izomrostok két fajtáját különböztetjük meg alapvetően: a vörös (ST) és a fehér (FT) rostokat. A vörös a lassú izomrost, a fehér a gyors. Vannak kevert izomrostok, amelyek vegyesen tartalmaznak gyors és lassú rostokat. Az izomrostok nem csak színűkben, de energianyerésükben, sebességükben, enzimaktivitásukban is eltérnek. Az egyén veleszületett rostaránya már két éves korra stabillá válik, onnantól kezdve állandó. Habár a gyorsaságot erősen meghatározottnak tartják emiatt, mégis fejleszthető. Speciálisan gyorsaságot fejlesztő edzésterv összeállítása esetén olyan gyakorlatokat végez a sportoló, amelyek a gyors izomrostokat veszik igénybe. Ezáltal a gyors izomrostokban keletkeznek mikroszakadások, melyeket a regenerációs időben a szervezet helyreállít, vagyis fejleszt. Ennek a ciklusnak az ismétlődése az izomrostok megvastagodásához vezet. Így a gyors és lassú izomrostok tömegének aránya megváltozik. Ezt az analógiát követve minden kondicionális képesség fejleszthető, azonban az erő-állóképesség-gyorsaság egy komplex rendszert alkot, amiben külön egymástól függetlenül nem lehet képességet fejleszteni.

Utánpótlás korosztályban képességfejlesztés

Kifejezetten tömegnövelésre, maximális erőfejlesztésre irányuló izomfejlesztést, erőfejlesztést csak a serdülőkor lezárulása után szabad végezni. Ezt megelőzően a sajáttestsúly nyújtotta terhelés, illetve az elasztikus gumiszalagok jelentik az erőfejlesztés eszköztárát. Fontos, hogy az utánpótláskorú sportolók izomzatát évek egymásra épülő munkájával lehet felépíteni. Az alap a mélyizomzat, a stabilizációs izmok, a törzs izmainak megerősítése. A végtagok izomzatának fejlesztése csak a törzsizomzat kellő megalapozása után következhet. Figyelemmel kell lenni a fiatal sportolók esetében arra, hogy az izomzat gyakorta gyorsabban fejlődik, mint ahogy az ízületek, csontok képesek és ez sérüléshez vezethet.  Az izomzat fejlesztése nem történhet meg a kellő koordinációs képzés nélkül, vagy a teljesítményben az élettani változások nem tudnak realizálódni. Nem szabad egyoldalúan fejleszteni a test izomzatait, az izomegyensúly felbomlásához vezethet, és így káros hatásai lehetnek. Az utánpótláskorú sportolok kondicionális és koordinációs képességfejlesztését érdemes erre szakosodott edzőre bízni, amennyiben a sportági edzések keretein belül nem jut elegendő idő, úgy kiegészítő edzésként dolgozni rajta.