Triatlon – a hobbi- és élsportolók is fejlődhetnek

Hobbisportolóknál is fontos a tudatos edzés

Dr. Bátorfi Béla nem csak elméleti szakemberként vezeti a Magyar Triatlon Szövetséget, de hobbisportolóként maga is gyakran húz futócipőt, pattan a kerékpárjára vagy rója a vízben a hosszakat. Azonban mivel a hosszú évek edzései sem hozták azt az eredményt, amit magától elvárt, részt vett egy kerékpáros teljesítménydiagnosztika felmérésen, amelyen a laktátküszöböt is feltérképezték.

- Azt a terhelési intenzitást és a hozzá tartozó pulzusértéket nevezzük laktátküszöbnek, amelynél a szervezet tejsavtermelési és lebontási egyensúlya megbomlik, ennek megfelelően a tejsav elkezd felszaporodni az izmokban, illetve mérhető formában a vérben. Nagyjából a maximális pulzus 75 %-a környékére tehető, de ez egyénenként nagy eltéréseket mutathat, ezért kell személyre szabottan meghatározni, nem pedig különféle képletek alapján kiszámolni. Pontos ismerete azért lényeges, mert ez az amatőr sportolók körében sokat emlegetett zsíranyagcsere zóna felső határa, a hosszútávú állóképességi teljesítmény energetikai hátterét pedig az edzett zsíranyagcsere biztosítja - ismerteti Fülöp Tibor, a Sportorvosi Központ szakmai igazgatója.

- A felmérés eredményei ráébresztettek arra, hogy bár rendszeresen edzek, valószínűleg nem megfelelően teszem ezt, legalábbis nem a céljaimnak megfelelően. Hobbi sportolóként nem áll mellettem edző, így saját bőrömön tapasztaltam ki eddig, mit hogyan kellene csinálnom. Ezen a gyakorlatomon kell változtatnom az eredmények tükrében, például úgy, hogy alacsonyabb pulzusszámon érdemes kerékpároznom – összegzi Dr. Bátorfi Béla.

A teljesítmény az erősebb és a gyengébb számokban is fokozható

- Triatlonistáknál leginkább a kerékpározást és a futást érdemes felmérni a teljesítménydiagnosztika módszereivel, bár az úszásnál sem kizárt egy ilyen jellegű teszt. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy ha elvégzünk például egy kerékpáros tesztet, annak eredményeit nem lehet átültetni a futásra, hiszen könnyen lehet, hogy míg az egyik mozgásformában remek eredményeket produkál valaki, a másikban szinte edzetlennek számít – hangsúlyozza Fülöp Tibor. - Éppen ezért azoknak, akik versenyszerűen űzik a triatlont, érdemes sportágspecifikus felméréseket végeztetni, hogy az erősebb oldaluk stabilan fejlődhessen, a gyengébb számban pedig fel tudják tornázni az eredményeiket.

Bármely életkorban fejlődhetünk

- Ma Magyarországon összesen két-három embert nevezhetünk olyan értelemben profinak a triatlonban, hogy ők azok, akik ebből élnek. A többiek – még az európai- és világversenyeken eredményes versenyzők is – tanulás vagy munka mellett edzenek. Talán ezért is mondhatjuk azt, hogy ezt a sportot csak szenvedélyből, elhivatottságból lehet űzni.  Ez az elhivatottság pedig egyre inkább megmutatkozik a sportág eredményein is, az utóbbi időben például a Junior Európa-kupán szereztünk arany-, ezüst- és bronzérmeket, Európa-bajnok lett a mixváltó csapatunk, Bicsák Bence pedig Világkupa-győztesként végzett Tiszaújvárosban! - ismerteti dr. Bátorfi Béla.

Az elnök szavaiból az is kiderül, hogy a magyar versenyzőkkel külön úszó-, futó- és kerékpáros edző foglalkozik, bár a világ más tájain gyakori, hogy egyetlen triatlon-edző készíti fel a sportolókat. A legjobbak természetesen időről időre a teljesítményüket értékelő felméréseken is részt vesznek, hogy érzékelhetővé váljon az elért eredmény és kijelölhető legyen a fejlődés iránya. Ugyanakkor sokan „csak” hobbiként foglalkoznak a sportággal, amelyben azonban így is lehetséges fejlődni, hiszen például az ismert apáca, Madonna Buder, 45 évesen kezdett edzeni, 52 évesen indult az első triatlon versenyét és 82 évesen 45. alkalommal is teljesítette az Ironman távot.

- Itthon is célunk, hogy a sportolóink 10-től 90 éves korig élvezzék a triatlon adta kihívásokat, örömöket, mi pedig minél profibb felkészítéssel segíthessük a versenyzőinket – hangsúlyozta Dr. Bátorfi.

Forrás: Sportorvosi Központ (www.sportorvosikozpont.hu)