Sport szívritmuszavarral? Erre kell figyelni!
A szívritmuszavar több, mint egy-egy nagyobb bedobbanás, vagy egy megterhelés kapcsán jelentkező gyors pulzus. Ez egy valódi szív-érrendszeri probléma, amit kardiológus tud diagnosztizálni, és szükség esetén a kezelést is ő rendelheti el. De mit történik egy ilyen diagnózis után azokkal, akik rendszeresen sportolnak? Fel kell adniuk az egyébként nagyon pozitív hatású tevékenységet? A korábban ülő életmódot folytatók pedig már nem is kezdhetnek el edzeni? Dr. Vaskó Péter, a Sportorvosi Központ kardiológusa elárulta, hogyan lehet biztonságos a sport szívritmuszavarral.
Hogyan lehet biztonságosan sportolni szívritmuszavarral?
Alapvetően fontos leszögezni, hogy a rendszeres fizikai aktivitás az egész szervezetre, így a szívre is pozitív hatással van, tehát semmiképp sem érdemes lemondani róla. Diagnosztizált szívritmuszavar esetén sem tilos mozogni, de tény, hogy nagyobb körültekintés és rendszeres kardiológiai kontroll szükséges.
- Az ajánlott mozgás típusa és mennyisége attól függ, mi okozza a szívritmuszavart és jelen van-e a páciensnél más szív-érrendszeri betegség is. Ha például a szabálytalan szívritmust egy más típusú szívbetegség okozza, mint például a kardiomiopátia, ami egy szívizombetegség vagy egy szívbillentyű hiba, akkor bizonyos szinten limitálni kell az aktivitást – hangsúlyozza Vaskó doktor. – Ha nem ilyen súlyú a kardiológiai háttér, akkor nincsenek ilyen szigorú szabályok, de minden esetben szükséges a kardiológussal egyeztetve felépíteni egy biztonságos mozgásprogramot.
Ilyen szabályai vannak a mozgásprogramnak
- Mindenekelőtt el kell végeztetni egy kardiológiai kivizsgálást, amelynek része a fizikális vizsgálat, az EKG, a több napos Holter EKG és az állapottól függően a terheléses EKG is, hogy látható legyen, hogyan reagál a szív a fizikai aktivitásra. Ezen túl az adott személytől és helyzettől függően lehet további vizsgálatokat is elrendelni.
- Az eredmények ismeretében lehet felépíteni egy mozgásprogramot, amely nem csupán egyetlen mozgástípust tartalmaz. Az általános egészség és a szív-érrendszer érdekében az ideális program egyaránt tartalmaz kardiomozgást, ami felviszi a pulzust, izomerő fejlesztést és nyújtást is. A tervezésnek ebbe a szakaszába érdemes mozgásterapeutát is bevonni, aki képes az adott egészségi állapothoz igazítani az edzéstervet.
- A szívritmuszavarral élőknek ajánlatos megtanulniuk, hogyan számolhatják a pulzusukat és akár egy erre alkalmas órát is beszerezni. Ez nagyon fontos lehet annak ellenőrzésére, hogy a pulzus az orvos által javasolt tartományon belül van-e. A javasolt pulzus célérték különbözhet az e tekintetben egészséges személyekétől, különösen, ha olyan gyógyszert is szed a páciens, amely befolyásolja a szívritmust. Jellemzően ilyenek a béta-blokkolók.
- Idősebb sportolóknak érdemes lehet egy klubhoz, csoporthoz csatlakozni, ahol kifejezetten senior edzés is elérhető.
- Meg kell tanulni felismerni a figyelmeztető jeleket, amikor abba kell hagyni a mozgást és pihenni kell. Ilyen például a nagyon gyors, erős szívdobogás érzés, a mellkasi fájdalom, a szédülés. Ha a panaszok nem múlnak, mentőt kell hívni!
Pacemaker és beültetett defibrillátor esetén sem tilos a mozgás
- Mindazoknak, akik szív-érrendszeri betegségük kezelésére beültetett defibrillátorral (ICD) vagy pacemakerrel élnek, talán veszélyesebbnek tűnhet a fizikai aktivitás, de tudni kell, hogy a szabályok betartása mellett a mozgás nekik is fontos – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a Sportorvosi Központ kardiológusa. – Az ilyen páciensekkel részletesen egyeztetünk a mozgásról, hiszen mindenkinél személyre szabottan lehet meghatározni a biztonságos edzés feltételeit. Annyi általánosságban mindenkire igaz, hogy a küzdősportok és minden ütközéssel, sérüléssel fenyegető sport kerülendő, hogy a beültetett készülék ne sérülhessen meg, de például az úszás, a futás, a gyaloglás, a golf, a kerékpározás biztonságos lehet. Ugyanakkor a külső körülményeket is ajánlatos figyelembe venni, hiszen például magas páratartalom és hőmérséklet vagy rossz levegőminőség esetén biztonságosabb benti mozgásformát találni, ami akár otthon, akár egy edzőteremben végezhető – ez minden szív-érrendszeri betegséggel élő páciensnek ajánlott.
Vaskó doktor szerint olyan mozgásformát kell találni, ami élvezhető a páciens számára, hiszen így nagyobb eséllyel fog kitartani a mozgás mellett. Az is fontos, hogy senki ne állítson maga elé elérhetetlen célokat és ne törekedjen túl rövid idő alatt túl nagy eredményekre, a lényeg a fokozatosság és a rendszeresség. Még a kis mozgás is sokkal jobb, mint az inaktivitás.
Forrás: Sportorvosi Központ (www.sportorvosikozpont.hu)
