Mikor szükséges sportolóknál az ergospirometriás vizsgálat?

dr. Molnár Dóra 2024.02.14

Online Bejelentkezés

dr. Molnár Dóra

+36 70 621 2433

Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16

Mit jelent az spiroergometriás vizsgálat?

- A spiroergometriás vizsgálat (vagy ergospirometria) használatakor a sportoló emelkedő terhelésre adott szív-érrendszeri, légzőrendszeri, és anyagcsere válaszát regisztráljuk. A terhelés szabályozott eszközzel zajlik, az arcra erősített maszknak köszönhetően a kilégzés egy zárt rendszerbe történik, amíg a belégzés a légtérből biztosított. Az eljárás segítségével meghatározható a kilélegzett levegő mennyisége és összetétele, oxigén és szén-dioxid tartalma – ismerteti dr. Molnár Dóra, a Sportorvosi Központ sportorvosa, háziorvos.
A spirometria (nyugalmi légzésfunkciós vizsgálat) a tüdő befogadó nagyságát, a kilégzés és belégzés áramlási adatait rögzíti, ebből megtudjuk, hogy akadályozza-e valami a levegő kielégítő áramlását a légutakban. A spiroergometria a terhelés közben monitorozott légzési mutatókon kívül az oxigénfelvételt, a szén-dioxid leadást és a pulzusszámot is méri az adott terhelési intenzitás mellett, és ezekből az adatokból számol különböző mutatókat. A spiroergometriával választ kaphatunk a szervezet terhelhetőségi határáról, az egyéni intenzitási tartományokról, az esetleg fennálló terhelési akadályokról, a terhelés során bekövetkező élettani változások mértékéről az egészséges átlagértékekhez és a vizsgált személy többi élettani funkciójához képest. Meghatározhatóak a segítségével a továbbiakban a mozgás, edzés optimális intenzitási (pulzus-, sebesség/tempó vagy watt) zónái, és jelzést adhat az esetleg fellépő kóros, betegséget jelölő változásokról is.

Kinek érdemes elvégeztetni a spirometriás vizsgálatot?

A vizsgálat minden sportolónak ajánlott – akár a teljesítménydiagnosztikai felmérés kiegészítéseként -, aki szeretne pontos képet kapni a teljesítőképességéről. Ugyanakkor kifejezetten fontos lehet bizonyos tünetek esetén. Ezek lehetnek például az alábbiak:

• Normálisnak tekinthető, ha futás, biciklizés vagy más kardioedzés közben és után kapkodjuk a levegőt, de az figyelemfelkeltő jel lehet, ha csökken annak a terhelésnek az ideje vagy intenzitása, ami már lihegésre késztet minket. A terheléstől függetlenül jelentkező légszomj mindenképpen kivizsgálást igényel, azonban ilyenkor fontos, hogy előbb nyugalmi (nem terhelés alatti) vizsgálatokon essünk át (pl. kardiológiai vagy tüdőgyógyászati vizsgálat). Ha terhelés közben (vagy akár attól függetlenül) bármilyen mellkasi panaszt tapasztalunk, akkor legelőször kardiológus szakorvoshoz kell fordulni, ilyen esetben sportorvosi vizsgálat a kardiológus előzetes jóváhagyása nélkül nem végezhető! 
• Ha a pulzusunk gyorsabban vagy magasabbra emelkedik, esetleg jóval lassabban rendeződik az edzés után, mint korábban, azt jelezheti, hogy a szívnek több időre van szüksége az adott terheléshez való alkalmazkodáshoz, vagyis az edzettségi szintünk még fejlesztésre szorul. Ilyenkor a megfelelő edzésterv kialakításához hatalmas segítséget ad a spiroergometriás és a teljesítménydiagnosztikai vizsgálat.

Mindenkinek elérhető a biztonságos sportolás

Az egészséges sportolók elsősorban a teljesítményük optimalizálása érdekében vesznek részt a sportorvosi, illetve teljesítménydiagnosztikai vizsgálatokon, de a sporttól, a mozgástól az alapbetegséggel élőknek, vagy a sportártalomból, sportsérülésből lábadozóknak sem kell elzárkózni.
-  A biztonságos és mégis hatékony sportolásban nagy támaszt tud nyújtani többek közt a sportorvosi kivizsgálás, tanácsadás, az állapotfelmérés, a laboreredmények értékelése. Ha valakiben kérdés merül fel, hogy jól végzi-e az edzéseit, hogy milyen módon fejlődhet tovább, vagy hogyan mozoghat az állapotának megfelelően, érdemes szakértőt felkeresni, és a vizsgálatok eredményeire, a felmérésekre építve tudatosan sportolni – hangsúlyozza Molnár doktornő. 

Forrás: Sportorvosi Központ (www.sportorvosikozpont.hu)