Miért romlik a teljesítményem? A sportorvos válaszol
Az élsportolókon kívül amatőr- és hobbi sportolók is találkozhatnak azzal a jelenséggel, hogy romlik, vagy legalábbis nem tud javulni a sportban produkált teljesítményük. Nem megy jól az edzés, nem alakulnak a vártnak megfelelően a versenyek, esetleg betegségek, sérülések hátráltatják a munkát. Dr. Molnár Dóra, a Sportorvosi Központ sportorvosa, háziorvos a teljesítménycsökkenés lehetséges okairól beszélt.
Nem jól felépített edzés és túlterheltség is okozhat teljesítménycsökkenést
- Teljesítményromlást tapasztalván, sok sportoló megijed, és azonnal valamilyen betegségre gyanakszik. Holott az ilyen esetek nagy részében nem orvosi ok áll a háttérben, hanem egy nem jól felépített és/vagy kivitelezett edzés. Ez azonban egy kizárásos diagnózis, amit csak akkor tudunk megmondani, ha minden mást végig vizsgáltunk. Ennek a folyamatnak az első
alappillére a laborvizsgálat, amelyből már látszik, hogy jelen van-e túlterheltség, vannak-e hiányállapotok – ismerteti Molnár doktornő.
Amikor túlterheltségről beszélünk, tudnunk kell, hogy az lehet akut és krónikus is. Más laborértékek változnak meg a két állapotnál, de alapvetően a fehérvérsejtszám utalhat túlterheltségre és felvethetik ennek gyanúját a májfunkciós és vesefunkciós értékek és a kreatin-kináz is, valamint a pajzsmirigy funkció is érintett lehet. Ezen kívül vannak olyan speciális tényezők, amelyeket még egy sportorvosi rutin laborvizsgálat során sem ellenőriznek, de bizonyos esetekben fontos lehet megvizsgálni például a kortizol-tesztoszteron arányt is.
Milyen további vizsgálatokra lehet szükség?
Amikor az alapvető sportorvosi és laborvizsgálatok során felmerül valamilyen belgyógyászati betegség gyanúja, szükség lehet további kardiológiai, endokrinológiai, diabetológiai és egyéb vizsgálatokra is. A sportorvos javasolhatja például nyugalmi vagy terheléses EKG, nyugalmi vagy terheléses szívultrahang elvégzését. Nem ritka, hogy a hiányállapotok valamilyen felszívódási zavar miatt alakulnak ki, ilyenkor a gasztroenterológiai vizsgálat felé tereli a pácienst. Ha nincs ilyen a háttérben, akkor a dietetikus tudja megmondani, miből fogyaszt esetleg túl sokat vagy éppen túl keveset az illető.
Ezen kívül a teljesítménydiagnosztikai vizsgálatok is komoly iránymutatással szolgálhatnak. A sportlaborban mindig ellenőrzik többek közt a HRV-t, ami a szívfrekvencia változékonyságot jelenti. Az egyszerű vizsgálat során lefekszik a kliens az ágyra egy pulzusmérős mellkaspánttal, és 5 percig azt vizsgálja a szakember, mennyire változékony a szívfrekvenciája, vagyis, hogy milyen időközönként követik egymást a szívütések. Ebből pedig a szimpatikus-paraszimpatikus idegrendszer állapotára lehet következtetni, ami jól mutatja a túledzettséget.
Amatőr sportoló is túlterhelődhet?
A sportorvos szerint már heti 3-4 edzéssel is lehet túlterheltséget elérni, ha a sportoló nem jól végzi azt. Amikor a terhelhetőség csökkenéséről beszélünk, akkor nem csak arra kell gondolni, hogy nem tudom javítani az eredményeimet, hanem arra is, hogy esetleg a már elért szintet sem tudom tartani. Ez az állapot lehet tehát visszaesés vagy relatív csökkenés is, amikor nem történik a vártnak megfelelő fejlődés.
- Arra is fel kell figyelni, ha valaki ugyanúgy le tudja futni a félmaratont, csak éppen nem olyan könnyen, sokkal rosszabb idővel vagy állapotban. Az emberek általában fejlődni szeretnének, de egy 50-es, 60-as hobbi sportoló már nem feltétlenül fejlődni akar, csak éppen meg szeretné tartani a szintet, amit elért. Néha egy váratlan betegség, sérülés hívja fel a figyelmet arra, hogy nem működik optimálisan a szervezet, és olyan apró jelekre is fontos felfigyelni, mint a banális fertőzések gyakori megjelenése – hangsúlyozza dr. Molnár Dóra, a Sportorvosi Központ sportorvosa, háziorvos. - Akkor is érdemes tehát elindulni egy kivizsgálás irányába, ha nem csak a sportteljesítmény romlik, de valami miatt – akár megfogható tünetek híján is – nem úgy érezzük magunkat, ahogy szeretnénk.
Forrás: Sportorvosi Központ (www.sportorvosikozpont.hu)
