Így készülj az első 10 kilométeredre

Fülöp Tibor 2018.06.13

Milyen változásokat kell eszközölni az edzéstervben?

Heti 10 %-os teljesítménynövekedés a kulcs

10 kilométer lefutása egy hobbisportoló számára nem csupán annyit jelent, hogy egyszerűen megduplázza az 5 km-en tett erőfeszítéseit. Aki próbálta már a Margitsziget 5.3 km-ét lefutni, pontosan tudja, hogy a duplázás kísérlete sokszor csak a másik hídig tart. Ugyanis a terhelést csupán 10 %-kal érdemes növelni hetente, minden harmadik vagy negyedik héten egy kis csökkentett terheléssel. Ezt lehetne alapvető edzésperiodizációnak nevezni, hiszen így két vagy három hétig tart egy felépítő fázis, majd megengedjük a testünknek, hogy adaptálódjon az összességében 30 %-os edzésterhelés növekedéshez.

Tervezd be a hosszú futást!

5 km esetében többnyire még nincs kijelölve egy nap, amikor a sportoló a lassabb, alacsonyabb intenzitású futásra koncentrál. 10 km-nél viszont már fontos megtervezni, mikor csökkentjük a tempót és futunk hosszabb távot, ugyanis ez alapvető eleme a fejlődésnek és a heti edzéstervnek. Különösen akkor, ha a jövőben a félmaraton is szerepel a terveink között.

Növeld az edzések sűrűségét!

A cél az, hogy lassan, fokozatosan a heti edzések száma elérje a 4-5 alkalmat. Ez a gyakoriság természetesen azzal jár, hogy nem lesz minden futás 100 %-os és nem tudunk tökéletesen felépülni az előző edzésből, de ez teljesen rendben van. Ahogyan fejlődünk a sportban, úgy fogjuk kitapasztalni, hogyan tudunk regenerálódni és alkalmazkodni az edzésterheléshez. 

Szánd rá az időt!

A 10 km biztonságos lefutásához idő kell, mindig érdemes egy kis extra időt adni magunknak, hogy hozzászokjunk a megnövekedett terheléshez. Legalább 2x4 vagy 3x3 hetes edzési ciklus kell ahhoz (az utolsó heteken csökkentve a terhelést), hogy az 5 km-ből stabil 10 km legyen.

Építs okosan a meglévő teljesítményedre!

Azoknak a hobbisportolóknak, akik akár középkorúként vágnak bele életük első 10 kilométerébe, tudniuk kell, hogyan érhetik el 40-50 fölött is a képességeikhez mérten legjobb teljesítményt, ami még biztonságos – hangsúlyozza Fülöp Tibor, a Sportorvosi Központ sportszakmai igazgatója, laborvezetője. – Ebben a korban a személyre szabott edzéstervhez először is szükség van egy terhelésélettani felmérésre, amelynek segítségével pontos adatokat kaphatunk a szervezet teljesítőképességéről, terhelhetőségéről. A spiroergometria egy szabályozott terhelés mellett teljesített légzésfunkciós vizsgálat, amely teljesíthető futópadon, kerékpár- vagy evezős ergométeren. A légzésteljesítmény, a kilélegzett levegő mennyisége és összetétele alapján képet kaphatunk a test igénybevételéről és erőtartalékáról az adott terhelés során. Ezen kívül rendelkezésre állnak a teljesítménydiagnosztika egyéb módszerei, hogy még pontosabb, számszerű adatokat kaphassunk az aktuális aerob és anaerob teljesítőképességről, a saját egyéni pulzus és tempó célzónáinkról. Ezekre a precíz mérési adatokra már épülhet egy olyan edzésterv, amely a lehető legjobbat hozza ki a sportolókból, az egészség megóvása mellett. Így pedig szinte biztosan meglesz a vágyott tízes, sőt még a továbblépéshez szükséges stabil alapokat is megteremtjük.

Forrás: Sportorvosi Központ (www.sportorvosikozpont.hu)