A rendszeres testmozgásra szükség van, mert számos jótékony hatása mellett, kedvezően hat a vérkeringési rendszerünk és szívünk állapotára. Felmerülhet azonban a kérdés, hogy sportolhat –e, és milyen módon fogjon bele a mozgásba az, aki valamilyen meglévő, nem súlyos fokú, kezelt szívbetegséggel küzd. Dr. Matusovits Andrea, a Sportorvosi Központ sportorvosa segít ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásában.

Hogyan segíthet a megfelelő táplálkozás egy utánpótlás korú sportolónak az edzésben, vagy versenyzés alatt? Mi felel meg a sportoló kamasz szükségleteinek? Természetesen annak, hogy valaki sikeres sportoló lehessen, nagyon sok összetevője van, de egy biztos, a tudatos táplálkozás már gyermekkortól kezdve elengedhetetlen feltétele a megfelelő sportteljesítménynek. Arról kérdeztük Varga Dórát, a Sportorvosi Központ sprotdietetikusát, hogy mire figyeljen a sportoló kamasz és a szülő akkor, ha a gyermek sportol, különösen, ha valamilyen versenysportot űz.

Manapság egyre több étrend-kiegészítő található a piacon, melyek nem csupán a megnövekedett tápanyagigényt segítenek fedezni, hanem támogatják a sportolókat a csúcsteljesítmény elérésében. Ez azonban csak akkor van így, ha megbízható terméket választunk, és tudatában vagyunk annak is, hogy számunkra mi a legmegfelelőbb termék, amely segít céljaink elérésében. Varga Dórát, a Sportorvosi Központ sportdietetikusát az étrend-kiegészítők szerepéről kérdeztük.

A köznyelv porcleválásnak ismeri, az ízületben található porcgyűrűk (meniscusok) sérülését, amely nem csak a profi, hanem a hobbi sportolókat egyaránt érintheti. Arról kérdeztük Dr. Páll Zoltánt, a Sportorvosi Központ traumatológus-sportorvosát, hogy mi áll ennek a problémának a hátterében, valamint, hogy hogyan kezelhető és gyógyítható ez a károsodás.

A hétvégén sokan bosszankodtak a fővárost érintő útlezárások miatt. Szép számmal akadnak azért olyanok is, akik irigykedve tekintettek a mellettük elhaladó futókra, és elszánták magukat arra, hogy jövőre ők is részt vegyenek ezen a megmérettetésen. A maratoni táv tejesítése valóban mámorító érzés, de ez csak akkor van így, ha egészségesen, illetve megfelelő felkészülést követően vágunk neki az embert próbáló 42195 méteres távnak. Dr. Matusovits Andrea, a Sportorvosi Központ sportorvosa elmondja, hogy milyen módszerekkel lehet felmérni az egészségi állapotot, és az itt kapott értékek milyen módon segíthetnek minket az eredményes felkészülésben.

Ha valaki aktívan sportol, akkor nagyon fontos odafigyelnie a megfelelő étrendre. Ennek különösen akkor van jelentősége, ha olyan állóképességet kívánó eseményen vesz részt, mint a maratoni futás. Október második hétvégéjén rendezik meg Budapesten a 31. SPAR Budapest Maratont. Ebből az alkalomból kérdeztük Varga Dórát, a Sportorvosi Központ sportdietetikusát arról, hogy melyek a jó teljesítmény fenntartásának az alapszabályai, hogyan tudjuk a felkészülést megfelelő táplálkozással támogatni.

Az utóbbi években egyre többen vesznek részt maratoni versenyeken, de kevés szó esik a maratoni futás esetleges káros hatásairól. A testmozgás jót tesz a közérzetnek, levezeti a stresszt, segít a testsúlykontrollban, így az egészségre gyakorolt jótékony hatását senki sem vitatja. 35 éves kor felett azonban már veszélyes lehet túlzásba vinni az intenzitást, mert ez rendszeres orvosi kontroll nélkül, akár komoly szívproblémákhoz is vezethet. Október második hétvégéjén rendezik meg a 31. SPAR Budapest Maratont, így ennek apropójából kérdeztük Dr. Sztancsik Ilonát, a Sportorvosi Központ kardiológus-sportorvosát, hogy mire érdemes odafigyelni akkor, ha valaki idősebb korban vág neki egy ilyen megmérettetésnek, mit jelez a futás közben hirtelen jelentkező mellkasi fájdalom, hogyan előzhető meg a nagyobb baj, és mikor érdemes rögtön orvoshoz fordulni.

Minél intenzívebb testgyakorlást végzünk, annál többet lélegzünk oxigénfelvételünk és működő izmaink energiaellátása érdekében. Oxigénfelvevő képességünk azonban korlátozott és egyénileg változó, azaz mindenkinek megvan a maga "maximális oxigén felvételi szintje", azaz VO2 max értéke. Arról kérdeztük Dr. Matusovits Andreát, a Sportorvosi Központ sportorvosát, hogy mit mutat és miért fontos ez az érték a sportban. Arra is kerestük a választ, hogyan mérhető ez az adat, és az eredmények hogyan építhetők be az edzésmunkába a jobb teljesítmény érdekében.

A sportolók számának növekedése, újabb és újabb sportágak színre lépése, a tömegsportok megjelenése és a különböző európai- és világversenyek iránti fokozott érdeklődés a sportot a társadalmi élet középpontjába helyezte. Ezzel párhuzamosan nagymértékben nőtt az edzésmunka, a mérkőzés- és a versenyterhelés is a sportban. Logikusan merül fel tehát az igény a teljesítmény mérése, az edzésmunka optimalizálása, a sportolók egészség- prevenciója, a rendszeres sportorvosi ellenőrzés és rehabilitáció iránt mind az élsportolók, mind a hobby sportolók részéről. Ez a küldetése a nemrégiben megnyitott budapesti Sportorvosi Központnak, melynek orvos-igazgatóját, Dr. Babai Lászlót az intézmény alapításáról, céljairól, az igénybe vehető sportorvosi szolgáltatásokról és diagnosztikai módszerekről kérdeztük.

Továbbra is éles viták övezik a hazai válogatott Feröer-szigetek elleni vb-selejtezőn nyújtott teljesítményét. Sokak szerint, örülhetünk a döntetlennek, míg mások többet vártak az Eb-n, a legjobb 16 közé jutott csapattól. Bernd Storck szerint, a jó teljesítményhez a fizikai erőnlét a legfontosabb, ám ebben drámai eredmények születtek a meccs előtti mérésen. Dr. Matusovits Andrea, a Sportorvosi Központ sportorvosa segítségével elemezzük, hogy mi szükséges ebben a sportágban a jó sportteljesítményhez és ez milyen módszerekkel mérhető és fejleszthető annak érdekében, hogy esélyünk lehessen a győzelemre.