Motoros képességfejlesztés

A motoros képességek

A mozgás rendkívül összetett, számos egymással kölcsönhatásban működő, mégis elkülöníthető rendszer függvénye. A motoros képességek gyűjtőfogalmat használja a szaknyelve mindazon képességek összességére, amelyeknek függvénye a megnyilvánuló mozgás. A motoros képességek csoportosítását a következőképpen tehetjük meg:

• Kondicionális képességek;
• Koordinációs képességek;
• Ízületi mozgékonyság, hajlékonyság;
• Kognitív képességek;
• Személyiségjegyek;

Érthető, hogy a mozgásért felelős alkotók a velünk született, genetikailag kódolt alapra építenek, azonban legalább ekkora a szerepe a külső körülményeknek, az illető által folytatott tevékenységeknek a végső mozgás megjelenésében.

Kondicionális képességek

A kondicionális képességek körét alkotják az egyszerű és összetett képességeink, mint az erő, a gyorsaság, az állóképesség és a gyorsasági erő, vagy erő-állóképesség. Ezek közül valamennyi nélkülözhetetlen a mozgás létrejöttéhez. Egy adott mozgásnak mindig van ereje és gyorsasági, illetve meghatározott ideig tudjuk (adott színvonalon) végezni, tehát megmutatkozik benne az állóképességünk. Ugyan minden mozgást alapvetően határoznak meg ezek a tulajdonságaink, mégis ezek a tulajdonságok nem tekinthetőek fontosabbnak, mint a koordinációs képességek, mivel csak azokkal együttesen képesek megjelenni, illetve a megnyilvánulásuk egymástól függ.

Koordinációs képességek

A koordinációs képességek összességében azt fejezik ki, hogy az akaratlagos mozgásoknak mennyire vagyunk képesek uralni, milyen pontossággal vagyunk képesek mozgásainkat kivitelezni, mennyire hatékonyan tudjuk érzékelni testünk, testrészeink elhelyezkedését. Ez nagyban függ a neuromuszkuláris fejlettségtől. Egy izom minél sűrűbb beidegzéssel rendelkezik - tehát egy izomrost irányítására minél több idegsejtvégződés jut - annál biztosabba uraljuk az izom működését.

Kognitív képességek

A mozgások - mint minden más - tanulási folyamat eredménye. Ennek megfelelően abban, hogy egy mozgást milyen szinten vagyunk képesek végrehajtani, nagy szerepe van a tanulási gyorsaságnak, az emlékező tehetségnek, a kreativitásnak abban, hogy a tanult elemek magunktól hogyan vagyunk képesek alkalmazni. A sor természetesen még folytatható, de már ennyi példából is jól megmutatkozik, hogy a kognitív képességeknek milyen fontos a szerepe a mozgások tanulása és végrehajtása során.

Személyiségjegyek

A mozgásban az egész személyiség részt veszt, minden lelki és fizikai alkotójával együtt. Néhány gyakorlati példával megközelítve, elmondható, hogy a mozgások nagyban függenek attól, hogy egy személy mennyire tud úrrá lenni érzelmein, milyen a fájdalomtűrő képessége, mennyire motivált vagy hogy képes-e fegyelmezetten viselkedni.

Motoros képességek – egy komplex egység

A motoros képességek habár csoportokra bonthatók, érdemes a maga komplexitásában gondolni rá, így biztosítva, hogy ugyanolyan jelentőséget tulajdonítunk minden részének. Ez azért fontos, mert a teljesítménynek akármelyik összetevő gátja lehet, azonban egyetlen összetevő fejlesztésétől még nem bizonyos, hogy a teljesítmény is növekedni fog.

Adott mozgásnak vegyük a teniszező egy ütését. A sikeres ütéshez kellő erővel kell megütni a labdát, amihez a lehető legtöbb izom kell részt vennie a mozgás kivitelezésben, ahhoz, hogy a labdát üsse, és ne tolja az ütővel a sportoló, szükséges, hogy a lehető legrövidebb idő alatt szabadítsa fel az erőt, amit kifejt. Ahhoz, hogy ez a kettő dolog teljesüljön, az izmoknak elegendő tápanyag és oxigén kell, és jókor kell megkapniuk a parancsot, hogy végezzük a dolgukat. A parancs kiadásához észlelnie kell a játékszituációt és meghoznia egy döntést, hogy hol és mikor fog ütni, elővenni a technikai repertoárból a mozdulatot. A parancs végrehajtásához az idegeknek tökéletesen kell szabályozniuk az izomzatot. Ez mind semmit nem ér, hogyha a játékos nem készül a helyzetre, nem látta, hogy hova érkezik majd a labda, tehát a kognitív képességek is jelen vannak. És ami talán a legfontosabb, hiába lenne képes erősen, gyorsan, jókor, tökéletesen kivitelezve megütni a labdát, hogyha abszolút nem motivált abban, hogy képességeinek megfelelően teljesítsen. Az erő képtelen megjelenni az állóképesség nélkül, mivel ha nincs tápanyag-utánpótlás, akkor nincs mit elégetnie az izomnak. Ha elfárad az idegrendszer, akkor nincs, ami uralja az izmokat, ugyancsak képtelen megjelenni az erő. Ha nem egy egységnyi időn belül aktivizálódnak az izmok, akkor a mozdulat sebessége lassú lesz, hiába ütjük távolra a labdát. Hosszasan lehetne sorolni, azonban ennyiből is látszik, hogy a motoros képességek rendszerében minden egység egymásra utalt és együttesen tudnak csak megjelenni.

A motoros képességek fejlesztése

A motoros képességek habár velünk született öröklött tulajdonságokon nyugszanak, edzésmunkával fejleszthetők. Ebben a tekintetben az edzésmunka a tevékenységek széles körét lefedheti, hiszen egy sportolónak, akinek fegyelemmel és az érzelmei uralásával van problémája, sportpszichológus segítségével fog munkálkodni a sikerekért, és egészen másféle munkát fog végezni, mint az a sportoló, akinek az idegi szabályozásában a finommotoros beidegzést kell fejlesztenie. Azonban a képességfejlesztésnél mindig figyelembe kell venni azt, hogy a teljesítmény gátját képező képességet kell fejleszteni, és hogy egy képesség fejlesztése önmagában nem eredményezi a magasabb teljesítményt. Hiába növeljük az izomtömeget, hogyha a koordináció ezzel relatív csökken, mivel a beidegzése nem fejlődik, illetve a keringési rendszernek ennyivel több izmot kell ellátnia tápanyaggal. Ahhoz, hogy a teljesítmény megnyilvánulásakor látható legyen, hogy mely terület akadályozza a többit a magasabb teljesítésben, tanácsolt teljesítménydiagnosztikai eljáráson részt venni.

A szükséges állapotfelmérés elvégzése után kezdődhet meg az edzéstervezés. Az elérni kívánt céltól, illetve az ehhez szükséges fejlesztendő területtűl függően állítja össze a szakember az elvégzendő munka tervezetét. Továbbá ezek meghatározzák a terhelést, és az alkalmazott edzésmódszert is. Tekintve, hogy a teljesítményben való realizálódáshoz nem elég csupán egyetlen képesség izolált fejlesztése (és nem is lehetséges), az edzésciklusok egymást követve más dominánsan fejlesztendő területet ölelnek fel.