A szívritmuszavar több, mint egy-egy nagyobb bedobbanás, vagy egy megterhelés kapcsán jelentkező gyors pulzus. Ez egy valódi szív-érrendszeri probléma, amit kardiológus tud diagnosztizálni, és szükség esetén a kezelést is ő rendelheti el. De mit történik egy ilyen diagnózis után azokkal, akik rendszeresen sportolnak? Fel kell adniuk az egyébként nagyon pozitív hatású tevékenységet? A korábban ülő életmódot folytatók pedig már nem is kezdhetnek el edzeni? Dr. Vaskó Péter, a Sportorvosi Központ kardiológusa elárulta, hogyan lehet biztonságos a sport szívritmuszavarral.

Jónéhány hobbifutó, és néha a félpofik, profik is megtapasztalhatták már, hogy hirtelen visszaesett a teljesítményük, csökkent az állóképességük, lelassultak. Ennek a jelenségnek számos természetes, ártalmatlan oka lehet, de vannak esetek, amikor érdemes mélyebben utánajárni az okoknak. Ezt tette Fülöp Tibor, a Sportorvosi Központ sportszakmai igazgatója, laborvezető, BDR A-Trainer is.

Az ergosprirometriás vizsgálat egy professzionális módszer, amellyel nem csak a sportoló szív-érrendszeri edzettségi állapota mérhető pontosan, de a légzésteljesítménye is, sőt akár rejtett betegségek gyanúja is felmerülhet az eredmények kapcsán. Dr. Molnár Dóra, a Sportorvosi Központ sportorvosa, háziorvos arra a kérdésre válaszolt, kinek és mikor érdemes részt vennie ezen a vizsgálaton.

Sok hobbi- és amatőr sportolóval előfordul, hogy kiesik hosszabb-rövidebb időszak az edzésből. Egy betegség, egy sérülés, egy élethelyzet is járhat bizonyos inaktivitással, és hetek-hónapok után egyáltalán nem könnyű visszaszerezni a fittséget, az erőnlétet, újra elérni egy jó teljesítményt. Fülöp Tibor, a Sportorvosi Központ sportszakmai igazgatója, laborvezető, BDR A-Trainer ehhez a folyamathoz adott fogódzókat.

Az élsportolókon kívül amatőr- és hobbi sportolók is találkozhatnak azzal a jelenséggel, hogy romlik, vagy legalábbis nem tud javulni a sportban produkált teljesítményük. Nem megy jól az edzés, nem alakulnak a vártnak megfelelően a versenyek, esetleg betegségek, sérülések hátráltatják a munkát. Dr. Molnár Dóra, a Sportorvosi Központ sportorvosa, háziorvos a teljesítménycsökkenés lehetséges okairól beszélt.

Milyen sűrűn érdemes laborvizsgálatot végeztetni? Elég-e egy nagylabor egy amatőr sportolónak? Mit jelent a csillag a leletben? Milyen értékeket érdemes még ellenőrizni a jó teljesítmény eléréséhez? Ezekre a kérdésekre válaszolt dr. Molnár Dóra, a Sportorvosi Központ sportorvosa, háziorvos.

Egyre többen választják a sportos életmódot 40 felett is, illetve sokan egyszerűen tovább folytatják azokat az edzéseket, amelyeket akár évtizedekkel korábban elkezdtek. Viszont ebben az életkorban jónéhányan szembesülnek azzal, hogy nem fejlődnek, sőt, éppen visszaesik a teljesítményük. Vajon lehetetlen 40 felett jobban teljesíteni az amatőr sportolóknak? Milyen hibák vezethetnek a teljesítmény stagnálásához, csökkenéséhez? Mit lehet tenni a javuló eredményekért? Fülöp Tibor, a Sportorvosi Központ sportszakmai igazgatója, laborvezető, BDR A-Trainer válaszolt a kérdésekre.

Egy bizonyos sportolói szinten – és ez így van a hobbisportban is – a siker már nem csak az edzésre szánt időn múlik. Hiába edz valaki mindennap, ha nem jó a célmeghatározása. Fülöp Tibor, a Sportorvosi Központ sportszakmai igazgatója, laborvezető, BDR A-Trainer arról beszélt, hogyan lehet egy sportoló tudatos a célkitűzésében és milyen eszközök segíthetik őt abban, hogy el is érje a céljait.

A táplálkozás a „hiányzó láncszem” az edzés és a teljesítmény között. Vajdovich Dorottya, a Sportorvosi Központ sportdietetikusa elmagyarázza, miért fontosak a szénhidrátok a teljesítményhez, és hányféle típusuk ismert. 

Sokan éreznek késztetést arra, hogy még a bikiniszezon előtt leadjanak jónéhány feleslegesnek vélt kilót. Vajdovich Dorottya, a Sportorvosi Központ dietetikusa, sportdietetikusa szerint érdemes körültekintően eljárni az úgynevezett zsírégetőkkel és tudatosan felépíteni egy testsúlycsökkentő programot.